Megkötötte az első szárazföldi kis moduláris reaktorról (SMR) szóló megállapodást az orosz Roszatom Jakutföldön, így a Kjucsusz aranylelőhelyet és térségét egy RITM-200N reaktorral szerelt SMR egység fogja majd árammal ellátni – hívta fel a figyelmet közleményében a Roszatom.
Nyár közepén, július 1-től elindult az új hulladékgazdálkodási rendszer, az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere. Az újdonságokról már korábban több cikkben is beszámoltunk, illetve arról is, hogy az egyes terméktípusoknál milyen díjváltozást jelent az újítás a gyártó cégekre nézve, akiknek pénzügyi felelőssége van a hulladékkezelésben: például korábban a papír és karton kilójáért 19 forintot kellett fizetni (környezetvédelmi termékdíjként), míg az EPR-ben ez 173 forintra emelkedett. Azóta eltelt két hónap, az eddigi tapasztalatokról, illetve arról, hogy ez a költségemelkedés miként jelenik meg a fogyasztói árakban, Dennis Belkovsky, a Dunapack Kft. Klaszter ügyvezető igazgatója számolt be.
Az elmúlt napokban valóságos hírdömping árasztotta el a napelem-tulajdonosokat, és külön öröm számukra, hogy kedvező fejlemények érkeznek az ügyükben. A hétfői híráramlás abból fakadt, hogy az Energiaügyi Minisztérium ismét leült a szakmai szervezetekkel, és a találkozón több fontos kérdés tisztázódott. Egy válaszra viszont nem a tárca hivatalos közléséből derült fény, hanem a szakmai szövetség tájékoztatójából.
A világon először az osztrák boltok polcain kezdenek el 3D-nyomtatott élelmiszert árulni, mégpedig vegán lazac formájában – számol be a hírről a iflscience.com.
Három nagyon fontos üzenetet is beleírt az Energiaügyi Minisztérium a hétfő esti Facebook-posztjába, amely a vállalati és lakossági napelemeseknek egyaránt rendkívül fontos a szaldó, illetve a bruttó elszámolási rendszer kapcsán.
Új, eddig még nem bejelentett, olaj- és gázipari, illetve geotermikus és ipari parki energetikai beruházási terveket villantott fel egy 7000 milliárd forintos fejlesztési program keretein belül Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, amelyek finanszírozási hátteréről megkérdezte a Portfolio a tárcát. Ezek alapján kiderült például, hogy a különféle uniós forrásokon túl hangsúlyosan épít a kormány az érintett vállalatok finanszírozási önrészére, illetve kizárólag utóbbiból valósulna meg egy 400 milliárd forintos (!) finomítói rugalmassági beruházás, és egy szintén 400 milliárd forintos program a hazai gázkitermelés fokozására. Az államtitkár az előadásában úgy fogalmazott: stratégiai áttörést jelenthetne az, ha Magyarország szivattyús tározót tudna építeni, ezért jelenleg is vizsgálják a 600-1200 MW-os méret közötti kapacitások lehetőségeit. Azt is felfedte, hogy mi a vita lényege a szélerőművek magyarországi telepítése kapcsán az Európai Bizottság és a magyar kormány között.
A NEO Property Services Zrt. közzé tette első ESG jelentését. Az ingatlanszolgáltató ezzel bemutatta a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási területeken kitűzött céljait, valamint az eddig elért eredményeket.
Románia méretes villamosenergia-vezetéket épít, hogy nyugatra adja el a zöld energiáját - számolt be a Telex.
Kifejezetten a fiatal generációnak szóló, a felnőttkorba lépés nagy kérdéseivel foglalkozó konferenciát rendezett a Portfolio tavasszal GEN Z FEST néven, és ezzel olyan programsorozat indult, ami máris második állomásához érkezik: november 9-én jön a GEN Z FEST/GREEN, ahol a pénzügyek után most a fenntarthatóság lesz a kulcsszó a tematikában.
Bár a Portfolio pontosan idézte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai szavait a Kormányinfóról, de a miniszter tartalmilag más akart üzenni a 2024-től életbe lépő bruttó elszámolási rendszer kapcsán, így nem 13 forintért, hanem 5 forint/kilowattóráért tudják a háztartások betáplálni a hálózatba a megtermelt és el nem fogyasztott villamosenergiát – gyakorlatilag ez a lényege az Energiaügyi Minisztérium ebben a témában adott friss válaszának. Azt is megtudtuk, hogy a magyar háztartások 16%-a még a hálózati betáplálási stop januári feloldása után sem fog tudni csatlakozni a hálózathoz, így abban reménykedhet, hogy olyan gyorsan haladnak majd a hálózatfejlesztések, hogy nem csúsznak le az éves szaldó szerinti napelem telepítésről 2025 végéig.
Az építőiparon belül az ipari ingatlanok tervezésében és kivitelezésben is fontos paradigmaváltás történt az elmúlt években, meghatározó trendként lépett fel az automatizálás, az energiahatékonyság mellett a környezetvédelem és az alternatív energiaforrások használata is. A VGP, a logisztikai és könnyűipari ingatlanok európai szolgáltatója szerint a környezetbarát megoldások közül népszerűek lettek például a zöld tetők, emellett az energiapiacon kialakult bizonytalanság miatt jelentősen megnövekedett az érdeklődés a külső forrásoktól való függőség csökkentése iránt.
Eddig a versenyelőny volt a legfontosabb a gazdasági szereplők számára, mostanra viszont a fenntarthatóság is kezd alapvetéssé válni. Mennyire hangolható össze a kettő? Lehetséges a klímaváltozásból adódó pénzügyi, működési, vagy akár fizikai kockázatok megfelelő kezelésével jövőbiztos vállalatokat formálni? Hogyan lehet a leghatásosabban bevonni a vállalatokat a fenntarthatósági lépések megvalósításába? És milyen lesz a zöld jövő? Többek között ezt vitatta meg a Sustainable World 2023 konferencia záró panelbeszélgetésén ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, az ALTEO Nyrt. vezérigazgatója és Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense.
Hogyan kommunikáljunk a cégünk eredményéről anélkül, hogy greenwashing legyen belőle? Érdemes-e egyáltalán kommunikálni a fenntarthatóságról, akkor, ha még csak nagyon kezdetleges megoldásokat használ a vállalat? Miért fontos, hogy a vállalati értékeket a munkavállalók megismerjék? Más céges programokon keresztül lehet elérni a fiatalabbakat, mint az idősebbeket? - ezekről a kérdésekről beszélgettek nyíltan a Sustainable World konferencia "Vállalati- & Márkakommunikáció Stage-en" a meghívott kommunikációs és fenntarthatósági szakértőink. Többek között elhangzott az is, hogy ha valaki nem foglalkozik a fenntarthatósági programokkal a vállalatán belül, akkor jobban teszi, ha inkább nem is kommunikál arról.
Az ingatlanpiac, a városfejlesztés és a közlekedés egymást behálózó rendszerében nem tud csak egy elem zölddé változni, nem létezhet fenntartható város, ha ahhoz az épületek vagy a közlekedés nem illeszkedik, de egy ingatlanfejlesztés sem lesz soha fenntartható, ha azt nem támogatja a városi szabályozás vagy az ott élők környezettudatos életvitele. Egy minden mindennel összefüggő rendszerben kell zöld épületeket teremteni, egészséges környezetet biztosítani és a mindennapokban élhető, de kisebb kibocsátással járó közlekedést teremteni. Hogy mi a legjobb irány az ingatlanfejlesztésben, arról beszéltek a Sustainable World 2023 konferencia harmadik szekciójának szakértői.
A napokban látott napvilágot a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) frissített változata, amely – főleg a megújuló energiatermelés területén - számos újdonságot tartalmaz. 2030-ra már nem 6,5, hanem akár 12 gigawatt napelemes kapacitással számol az anyag, valamint a jelenlegi szélerőműkapacitást is megháromszorozná a kormány. Az említett változások jelentős kötelezettségeket rónak a villamosenergiahálózat üzemtetőire, de a szektor más szereplőire is egyaránt. A Portfolio Sustainable World 2023 konferencián Dr. Kiss Csabával, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettesével, Beck Zsófiával, a BCG energia és fenntarthatósági CEE ügyvezető igazgató partnerével és Katona Ádámmal, az E.ON Hungária Zrt. hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgetett Weinhardt Attila, a Portfolio energetikai elemzője többek között a megújuló energiaforrások térnyeréséről, a szélerőművi kapacitások növeléséről, Paks I. üzemidejének meghosszabbításáról és a szükséges hálózatfejlesztésekről.
A fenntarthatóság ma már piaci elvárás, ami egyrészt üzletfejlesztés, másrészt finanszírozás, harmadrészt irányítás, negyedrészt kockázatkezelés, ötödrészt pedig a hozzáadott értékek és a versenyképesség mérése. Miért fontos ez a Waberer's-nek? Egyáltalán hogyan hozzuk létre a zöld ellátási láncot? Többek között erről beszélt a Portfolio Sustainable World 2023 konferencián tartott előadásában Tóth Szabolcs, a Waberer’s International Nyrt. gazdasági és stratégiai vezérigazgató-helyettese. A jövő városainak közlekedéséről pedig Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnökségi tagja tartott előadást.
Elkészítette az első magyarországi Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentését a Green Policy Center, ebben nem a kibocsátásokkal, mérséklésekkel foglalkoznak, hanem az alkalmazkodás folyamatával. Az évente megjelenő jelentéssel folyamatosan mérhető lesz a haladás ezen a területen. Az elemzés olyan területeken tartalmaz megfigyeléseket, adatokat, mint az éghajlatváltozás hatásai Magyarországon, a klímaváltozásból eredő káresemények és az alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitikák.
Három, egymással szorosan összefüggő rendelet is megjelent a ma esti Magyar Közlönyben, amelyek közül az egyik már ma este 23 órakor hatályba is lép, és a lényegük együtt az, hogy azok a háztartások, amelyek 2023. szeptember 7-én éjfélig jelentkeztek napelem telepítésre, a telepítéstől számított 10 évig éves szaldó szerint számolhatnak el, ha 2026. január 1. előtt befejezik a beruházást. Van azonban két könnyítés is a megjelent jogszabályokban, illetve egy szigorítás is, így a sokféle szabályt összességében kell vizsgálni, és ezek alapján a cikk végén vonjuk le a következtetést.
Egészen a szerdai Kormányinfó legvégéig kellett várni arra, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a lakossági napelemek betáplálási stopja feloldásáról, illetve a jövő évtől érvényes bruttó elszámolásról új és egyúttal rendkívül fontos bejelentéseket tegyen. Az első témában azt mondta, hogy január 1-től az ország csaknem teljes területén, 7-8%-nyi részt kivéve, feloldják a betáplálási stopot, a másodikban pedig arra tett utalást, hogy kb. 13 forintot kapnak majd a háztartási napelem tulajdonosok a bruttó elszámolás keretében a hálózatba betáplált villamosenergiáért 2024-től kezdve.
Az energiamegtakarítás és a zöldenergia felhasználása a fenntarthatósági jelentések és ESG vállalások korában már nem lehetőség, hanem kötelesség a vállalatok számára - hangzott el a Portfolio Sustainable World 2023 konferenciánk megújuló energiatermeléssel kapcsolatos szekciójában. Az előadók rámutattak: több olyan megoldás is van, amely rendkívül beruházásigényes, például a saját napelempark és akár hidrogén technológiára alapuló energiatároló telepítése, amely ugyan hosszabb távon olcsóbb energiát biztosít, de akkora a tőkeigénye, amit sok cég nem bír el. Több jogszabályi változás is lehetőséget biztosít a spórolásra, hamarosan megkezdődik a keresletoldali szabályozás tesztidőszaka, amelyben lehetősége lesz a vállalatoknak saját működésükön keresztül – díjazás ellenében – részt venni az országos energiahálózat rugalmasságának és ellátásbiztonságának növelésében. Arra is rámutattak: annak a vállalatnak, amely valami miatt sem saját erőművet nem tud telepíteni, sem az említett új szabályozási rendszerben nem tud részt venni, még mindig nem kell feladnia a zöldenergia felhasználás lehetőségét, hosszútávú energiabeszerzési szerződéseken keresztül garantált zöldáramot kaphat, ráadásul komolyabb azonnal beruházási igény nélkül.
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
